Mindenki tudná másra költeni a fűtésszámlákkal kifizetett pénz egy részét. Most lesz erre lehetőségünk és akár egy ilyen levelet is kaphatunk 2017 áprilisában!
Először is nézzük a fűtést egészségügyi szempontból. A nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. A hálószobában a 17-19 °C, de csecsemőknél 20-22 °C. Csecsemők fürdetése 23-24 °C-os helyiségben javallt.
A levegő hőmérséklete mellett, a páratartalom is fontos. Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális. A levegő túl magas páratartalma sem egészséges, az atka és a gomba (penész) elszaporodhat, a fal dohosodik.
Most nézzük, meg mit kell tennünk, hogy egészséges hőmérsékleten tartsuk házunkat és spóroljunk is minimum 50.000 ft-ot a mostani fűtésszezonban! Maximum 1 nap utánajárást és egy kis munkát igényel. Elég jó napi díjunk lesz. A becsült megtakarítási összegek saját mérésekből származnak.
Kötelező a fűtésrendszerünk karbantartása és biztonsági ellenőrzése. Hívjunk szakembert! Meg kell csináltatnunk: a fűtési rendszer levegőtlenítését – vízkőtelenítését – vasiszaptalanítását (ezek csökkentik a radiátorok teljesítményét), kazán beállítása-javítása, gázégők beállítása-> sok energia égethető el feleslegesen (ha kijön a szerelő, akkor már nézessük meg a gáztűzhelyet is), termosztát ellenőrzése, konvektorok átnézetése-próbája, radiátorszelepek ellenőrzése, gázbojler karbantartása, égéstermék megfelelő eltávozása (CO, CO2!!!).
Megtakarítás fűtés szezononként: 10.000 – 50.000 Ft.
A fűtésszámlánk magas lehet a házunk nem megfelelő szigetelése, a huzatos nyílászárók, hosszú szellőztetések, a hibás fűtésrendszerünk, a túlzott fogyasztás, a fűtéstestek letakarása-eltorlaszolása és végül a gázszolgáltató téves számlázása miatt.
A következőkben leírom, hogy mit tehetünk rövid és hosszú távon e problémák megoldására és gáz költségünk csökkentésére. A számládat természetesen a külső hőmérséklet is jelentősen befolyásolhatja, de ennek szabályozására még nincs ötletem…
1. Szigetelés a hosszú távú és megtérülésű megoldás: idénre talán már késő leszigetelni a házat, de elvileg lehetséges még. 15-50% költségmegtakarítás érhető el homlokzat és mennyezetszigetelés után, természetesen jó minőségű nyílászárók mellett. Érdemes figyelni a jövőben a lakossági pályázatokat is! A 40-50%-át fedezheti. Jelenleg nincs országos program kihirdetve.
Megtakarítás fűtés szezononként: 30.000 – 100.000 Ft.
2. Nyílászáró hibák: amennyiben nem megfelelően zár az ablak-ajtó, akkor a fűtésköltségünk 15%-a is rámehet, ami 30-40.000 Ft évente. Nyílászáró cserét inkább tavasszal. Amit most teszünk: nyomjunk egy gombóc gyurmát az ablaknál oda, ahová az ablakszárnyat becsukjuk, egyet alul, egyet felül és egyet oldalt. Csukjuk be az ablakot és nézzük meg, hogy a gyurma hány mm vékonyra préselődött össze. Ennyi a rés az ablakon, ahol a hideg bejön. Rövidtávon betömíteni szigetelőcsíkkal lehet: a mért résnél 1 mm-el vastagabbat szigetelő csíkot vegyél (ha kell többféle vastagságút a különböző ablakrésekhez). Felrakás előtt tisztítsd le a ragaszható felületet. Semmiképp ne habszivacs szigetelőt vegyünk, hanem gumit, mert a szivacs 1-2 hónap alatt tönkremegy. Emellett, ha van redőnyünk, akkor estére engedjük le mindenképp. A vastag sötétítőfüggöny is bent tartja a meleget. A huzatfogó párna az ablakba és az ajtó elé is olcsó megoldás.
Megtakarítás fűtés szezononként a rövid távú javaslatokkal: 15.000-30.000 Ft, ablakcserével 30.000-60.000 Ft.
3. Szellőztetési hiba: Szellőztetéskor csak annyi friss levegőt engedj be a házadba az elhasznált helyére, amennyire tényleg szükség van. A 3 percnél hosszabb szellőztetés esetén lehűlnek a falak és a bútorok, berendezések. Így nem csak a levegőt, de a ezeket is vissza kell fűtened. Szellőztetéskor kapcsold minimum állásba a termosztátot vagy a radiátor szelepét zárd el és teljesen nyisd ki az ablakokat 3 percre, ennyi elég a megfelelő oxigén és páramennyiség beáramlására. Ha eddig 5-10 percet szellőztettél naponta (180 nappal számolva), akkor átlagosan 100 Ft/nap extra költséggel és 180 nappal számolva 18.000 Ft megtakarításunk lehetne.
Megtakarítás fűtés szezononként: 18.000 Ft.
4. Fűtőtestek eltorlaszolása, letakarása: ne toljunk semmit a fűtőtest elé, ne rakjunk semmit a fűtőtestre, környékét hagyjuk szabadon, így a meleg könnyebben áramlik a szobában, a termosztát kevesebbszer kapcsol be és nekünk is jobb lesz a hőérzetünk.
5. Megfelelő hőmérséklet beállítása szobánként. Minden szobában csak a megfelelő hőmérséklet legyen: Nappali: 20-22 °C, Hálószoba: 17-19 °C, Gyerekszoba: 20-22 °C, Fürdőszoba: 23 °C, Konyha: 17-19°C, Folyosó: 16 °C. Nem mondhatom meg neked, hogy hány fok lehet a lakásodban, ez a Te döntésed, viszont tájékoztatni tudlak, hogy +1 fok hőmérséklet emelés méréseim szerint 4% (8000 Ft) többlet költséget jelent egy szezonban. Állíts be minden helyiségben a megfelelő hőmérsékletet, a radiátorok külön szabályozásával, amivel 6.000-14.000 Ft-tal csökkenhet a számla/szezon. Mindenképp legyen digitális termosztátod, aminek beállításával időzíteni tudod a lakás hőmérséklet-változásait. Ha van olyan helyiséged, amit télen nem, vagy csak nagyon ritkán használtok, és nem igényel fűtést, akkor ott zárd el.
Megtakarítás fűtés szezononként: 6.000-14.000 Ft a helyiségek hőmérsékletének külön szabályozásával + 8.000 Ft / 1 °C hőmérséklet csökkentés.
6. Megfelelő hőmérséklet beállítása időszakonként. Ha 1-2 napra mész el otthonról, akkor ne engedd 3-4 foknál lejjebb a hőmérsékletet, mert a visszafűtés költsége nagyobb, mint a hőmérséklet fenntartásé rövidtávon. Viszont ha 2 napnál tovább vagytok távol, akkor érdemes 16 °C-ra állítani a termosztátot. Alvási időszakban vagy napközben, ha nem vagyunk otthon 2 fokkal levehető a fűtés. Viszont itt figyelembe kell venni a kisebb gyerekeket. Egy fűtés szezonban megtakarítható 30-50 m3 gáz, min 15.000 Ft.
Megtakarítás fűtés szezononként: 15.000-30.000 Ft
7. Hőtükörfólia: A hőtükörfólia visszaveri a hőt, nem engedi, hogy a falak magukba szívják azt a fűtőtest mögött, így a helyiséget a radiátor/konvektor jobban melegíti majd. Méréseim szerint 3%-kal csökkenhet a gázfogyasztás, a beruházás 800 Ft/fűtőtest x 6 fűtőtest = 4.800 Ft
Megtakarítás fűtés szezononként: 6.000-12.000 Ft
8. Konyhai gázfogyasztás: bocs, de ezt is leírom, mert itt is lehet pazarolni. A gázláng a legtöbb hőt a csúcsán adja át, ezért főzés és sütés során a gázlángot mindig akkorára állítsd be, hogy a gázláng az edénynél kisebb legyen. Továbbá a fedő használata is csökkenti a gáz mennyiségét, amit az adott étel sütés-főzéséhez kell.
Megtakarítás szezononként: 5.000 Ft
9. A Gázszolgáltató: a számlákon szereplő fogyasztást nézzük össze a gázórával,mert a szolgáltatók tudnak meglepetést okozni, és ha nem figyelünk oda 10.000 forintokat fizethetünk a semmire.
10. Lakásfenntartási támogatás: ha még a fenti pontokkal sem jössz ki jól, akkor van lehetőség lakásfenntartási támogatás igénylésére a helyi önkormányzatnál. Ennek részleteit az önkormányzat elmondja, szerintem sokan nem veszik igénybe, pedig jogosultak rá.
+ 1. Heti ellenőrzés: A GÁZÓRA ÁLLÁSA! Nem vicc, mert heti ellenőrzéssel, még a számla kijötte előtt tudsz reagálni a túlfogyasztásodra, megcsinálhatod a fent leírtakat, jobban tudod követni a fogyasztást.
Most rajtad a sor, hívj egy gázszerelőt és ellenőriztesd a rendszert. Utána, mint egy ellenőrző listát használva, menj végig a pontokon és cselekedj. Amennyiben ezeken már rég túl vagy és lenne további ötleted, kérem, SZÓLJ HOZZÁ!
A következő cikkemig, kérem lájkold facebook oldalamat és oszd meg ismerőseiddel a cikket, nekik is hasznos lehet.
További cikkeim:
Min lehet és min nem lehet spórolni a téli gumin?!
150.000 Ft megtakarítás régi ház bontása után
(egészségügyi adatok: webbeteg.hu)
nem értem honnan vettétek (már sokadxra olvasom), hogy a felfűtés többe kerül, mint a szinten tartás?
annyit kell fűteni, amennyi a veszteség. a veszteség 1) falak, aljzat, födém, ablakok hőleadás, 2) levegő áramlás vesztesége. a 2-es most nem érdekes.
1-nél a felület hőleadás intenzitása arányos a hűlő felület hőmérsékletével, ami pedig függ a belső hőmérséklettől. ha bent magasabb a hőmérséklet akkor nagyobb a veszteség is.
pontosabban Q= (lambda)*dT/dX, ahol Q a veszteség, (lambda) a fal hőátbocsájtási tényezője, dT a fal két oldala közti hőmérsékletkülönbség, dX a fal vastagsága. ha bent hagyod lehűlni a levegőt, akkor egy paraméter változik a dT csökken, ha dT csökken akkor Q csökken. vagyis kisebb a veszteség.
amikor elindul a visszafűtés, akkor sincs semmi extra hőveszteség, csak ami 1 vagy 2 alapján távozik.
ami esetleges többlet veszteség lehet, az a kazánban van. veszteség minden begyújtás és veszteség a magas hőmérséklet. de az nem a hőmérséklettől hanem a kazán beállításától függ
@eßemfaßom meg áll: jó lenne 🙂 ezek a karbantartások 15-25%-ot jelenthetnek együtt, persze nem ott, ahol szigetelt a ház aljzata, plafonja, homlokzata és új nyílászárók vannak. Ott is lehet velük fogni 10.000-20.000-et, főleg a hőmérséklet szabályzással/szellőztetésre figyeléssel és a fűtési rendszer karbantartásával.
Ha jól látom, annak aki mindent megcsinál a lista szerint, gyakorlatilag gázszolgáltató fog fizetni fűtési szezonban.
@Nand: “- a padlófűtéssel akkor lehet sokat veszíteni, ha egy egyszerű fapados termosztát vezérli a kazánt: beállított 23 foknál leállítja kazánt, a felmelegedett padló meg továbbmelegszik mondjuk 26 fokra.” Ezért kell alacsonyan tartani a vízhőfokot. 30-33fokos vízzel ez nem fog előfordulni. Lassabban melegszik fel, de gazdaságosabb.
@igazi hős: őszintén, teljesen tisztában vagyok vele, de mivel a posztoló se nagyon fejtette ki, én se tettem. Csak jött kifejtés nélküli urban legenddel
Kicsit megtoldom még, ha már belementél.
– kazán+padlófűtés
– szerintem jó ideig hideg lesz a visszatérő, ha tényleg kihűlt a beton
– nem tudom, hogy az új vezérlések tudnak-e ilyen működést, de nekem gyanús hogy nem
– a padlófűtéssel akkor lehet sokat veszíteni, ha egy egyszerű fapados termosztát vezérli a kazánt: beállított 23 foknál leállítja kazánt, a felmelegedett padló meg továbbmelegszik mondjuk 26 fokra.
– hőszivattyús fűtés: na ott tényleg számít, hogy a névlegeshez képest mennyire van terhelve hőtermelő. Továbbá, ha hajnalban vált melegebbre a program, akkor a hidegebb levegőből gyengébb hatásfokkal csinál meleget. (persze levegős hsz esetén áll ez aprobléma)
@a gyűlölködő uszítás eredménye, egy rendőr meghalt: “Persze legjobb egy turbókazán. Még gazdaságosabb is. ” A keresett kifejezés: zárt égésterű kazán. 😉
@igazi hős: őszintén, teljesen tisztában vagyok vele, de mivel a posztoló se nagyon írta le hogy s mint érti én se tettem. Csak jött az urban legenddel
Kicsit megtoldom még, ha már belementél.
– kazán+padlófűtés
– szerintem jó ideig hideg lesz a visszatérő, ha tényleg kihűlt a beton
– nem tudom, hogy az új vezérlések tudnak-e ilyen működést, de nekem gyanús hogy nem. Ami megoldás lehet az az öntanuló PID vezérlés.
– a padlófűtéssel akkor lehet sokat veszíteni, ha egy egyszerű fapados termosztát vezérli a kazánt: beállított 23 foknál leállítja kazánt, a felmelegedett padló meg továbbmelegszik mondjuk 26 fokra.
– hőszivattyús fűtés: na ott tényleg számít, hogy a névlegeshez képest mennyire van terhelve hőtermelő. Továbbá, ha hajnalban vált melegebbre a program, akkor a hidegebb levegőből gyengébb hatásfokkal csinál meleget. (persze levegős hsz esetén áll ez aprobléma)
@s: Igen sajnos. Nem véletlenül írnak elő szellőzőket a megfelelő helységekbe. Különösen fontos, ha valaki van olyan hülye mint én és nem elégszik meg a bolti elszívók teljesítményével, és épít egy olyat, ami max. fokozaton a kisebb lábast felveszi a tűzhelyről. Ez képes a kandallóból visszaszívni a füstöt, ha nem nyitom ki hozzá a szellőzőket. (v2.0-> enélkül már el sem indul) 🙂
@maradokapénzemnél: Nincs. Gyakorlati gépész vagyok, nem elméleti. :-DDDD
@micsoda?: Nem kellett volna a fizika órákat kihagyni!
@a gyűlölködő uszítás eredménye, egy rendőr meghalt: Bővebben, miért hülyeség, mert én is hiszek benne.
“ne engedd 3-4 foknál lejjebb a hőmérsékletet, mert a visszafűtés költsége nagyobb, mint a hőmérséklet fenntartásé rövidtávon.”
Ezt a hülyeséget már sok helyen olvastam. Terjed, mint a lepra.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: A tervezőt felelősségre kell vonni.
Minden ablakba van nálunk vágva egy szellőzőnyílás, abban pára alapján nyíló-záró ajtócska. A fürdőszobában ez utóbbit elhagytuk, állandóan szellőzik. Meg van egy szénmonokszid riasztó. (Sokan nem tudják, ez utóbbit 6 évente cserélni kell.)
Persze legjobb egy turbókazán. Még gazdaságosabb is.
Közeli ismeretségi körömben történt olyan, hogy frissen nyílászáró cserélt lakásba költöztek, ahol gázbojler volt a lakásban. Az apa észrevette mi van, kitámolygott kinyitotta az ajtót, majd kimentette a gyerekeket és a asszonyt.
Sajnos a fürdőben lévő 18 éves lányán már nem lehetett segíteni.
@maradokapénzemnél: Vannak temak amiben erdemes szakembert megkerdezni, pl a futes / szigeteles optimalizalas is ilyen. A karbantartas / tisztitas egyertelmu dolog, de azt sok mas okbol (eletvedelem, garancia, uzembiztonsag) is meg kell csinalni.
Beruhazas elott meg erdemes a meglevuo futes felmeresevel es egy hokameras felmeressel kezdeni, ebbol egy jo epitesz / epuletgepesz meg tudja mondani hogy mit es milyen sorrendben erdemes megcsinaltatni.
@bandigyerek: Nem csak. A szagelszívó szabályos kivezetés esetén is alacsony légnyomást csinál a lakásban. Ha a kémény az időjárási viszonyok miatt – kinti magasabb légnyomás – nem viszi ki eléggé az égésterméket, a bekapcsolt szagelszívó miatt az a lakásban köt ki. Mivel a CO kisebb fajsúlyú gáz a levegőnél, a mennyezettől kezdi megtelíteni a lakás levegőjét. Az utolsó pillanatban veszik észre, – fejfájás, hányinger – itt csak a gyors kereszthuzat segít. Ajtó ablak nyitva, szagelszívó, gáz lezárva. A riasztókban sem lehet eléggé megbízni, mert többnyire hamis biztonságérzetet ad. A legjobb a régi, szelelő nyílászáró és a magasabb fűtés költség kifizetése.
@s: Ez abban az esetben áll fent, ha mondjuk gázbojler van a lakásban és az elszívó meg mondjuk a szellőzőbe van kötve. Ez esetben akkor szabályos a dolog, ha az elszívóhoz legközelebbi ablakon van egy kapcsoló, ami csak akkor engedi bekapcsolni, ha nyitva van az ablak. ellenkező esetben, ha kiszúrja a kéményseprő, a rendesebbje szól a rohadékabbja meg nem, csak értesíti a gázszolgáltatót, aki figyelmeztetés nélkül leszereli a gázórát.
@s: Na látod….. mindenképpen meg van oldva a fűtés egy fillér nélkül… .-)
@Phteven: Igen, elb@tytam. 🙂 Szén-monoxidra gondoltam pedig.
Egyébként a szagelszívó is tud ilyen trükköket. Nyomott levegő esetén simán visszaszívja a kéményből a Co-t. Volt, aki így adta le a szerelést.
@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: 🙂
@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: Ja, a lajcsi-módszer a nyerő. Mondjuk beb@sznak a sittre utána. Bár azt már az állam fűti.
@telkoe: ezek a mérések egy 110 m2 es házban történtek, 5 év tapasztalata alapján, a 10. pontra rákérdeztem az önkormányzatnál, azt valójában nem használtam ki. A mérések: az egyes “fejlesztések” bevezetése után néztem a gázfogyasztást, illetve a karbantartás elvégzése után a radiátoraink hőleadása hatékonyabbá vált, valamint a termosztát kevesebbszer kapcsolt be stb. Kiváncsi vagyok, hogy tudsz-e javaslatot tenni gázfelhasználás csökkentésére???
@s: CO lesz az! 😉 Ez egyebkent inkabb felhasznaloi hulyeseg, mintsem az ablak hibaja.
@Narancsos kommunizmus: “Az is elég visszás, hogy az ember kicserélteti az ablakait jól záródóra,”
Sok ilyen van aki aztán Co2 mérgezést kapott. Még költött is rá, hogy megdögöljön. A huzatos ablak a legjobb biztosíték a szellőzésre.
pár megjegyzés:
konvektoros lakásban célszerű levenni a konvektort nullára, és hagyni lehűlni, mert a konvektor hamar felfűt, meg azt nem is tudod csak manuálisan szabályozni.
Viszont cirkós lakásban valóban célszerűbb nem teljesen kihűlni hagyni, hanem olyan 17-18 fokra beállítani.
Persze attól is függ, hogy milyen gyorsan hűl ki az épület (hány fok van kint meg milyen jó a szigetelés).
Külső szigetelés ára kb 4 ezer/m2, ennek kb fele az anyag, másik fele a munka. Ennek fényében mindenki kiszámolhatja, hogy megéri vagy sem. Nem biztos, hogy egy többszázezres beruházás olyan hamar visszajön, ha korábban “jó közepes” volt a szigetelés. Nyílásszárók cseréjénél ugyanez a helyzet.
Tetőtérben belső szigeteléssel (kőzetgyapot + gipszkarton) lehet élni, ez is sokat segíthet, pláne ha a tetőtérszigetelés gyatra. Olcsóbb, mint a komplett tetőt szétszedni.
Télen nem használt szoba lezárása: én spec nem zárnám el ott a fűtést, hanem (ha van rá lehetőség) olyan 5-10 fokon temperálnék. De ez ízlés- meg lehetőségfüggő persze.
S
@igazi hős: köszönöm a pontos leírást
@Nand: Nem mond ellent a fizikának. A hőveszteség valóban kisebb, ezért állandó hatékonyságú fűtés esetén (cserépkályha, vegyes kazán) a költség akkor kisebb, ha hagyod kihűlni a lakást. Viszont ha csak kis mértékű a hőmérséklet esés, akkor a megtakarítás is kicsi, ha viszont nagy, akkor kényelmetlen lesz a 10 fokos lakásba visszamenni.
Amit kihagytál a számításból, hogy van olyan fűtésrendszer (tipikusan ilyen a kondenzációs kazán + padlófűtés), ahol a hatásfok akkor optimális, ha alacsony teljesítményen megy a fűtés: megy egy negyed órát, aztán egy órán át visszahűl. Ha egyfolytában megy több órán keresztül, akkor a (viszonylag) meleg visszatérő víz miatt rosszabb lesz a hatásfok (10-15% is lehet a különbség, reklámokban ennek a duplája szerepel) így tényleg előfordulhat, hogy a felfűtés többet visz el, mint amit megspóroltál a kihagyott időben.
@Singer Varrógépértékesítő és orosz kémhálózat Kft: és ha lecsuknak akkor biztos nulla (0) lesz a rezsid.
Tobb ertelme lett volna eloszor leirni hogy mekkora es milyen ingatlanra vonatkoznak a megallapitasok, hogyan tortentek az allitolagos meresek stb. Enelkul csak legbolkapott szamokkal dobalodzas a szokasos indexes megmondoember minosegben.
“Fűtőtestek eltorlaszolása, letakarása: ”
Ez csak akkor jár túlfogyasztással, ha olyan a rendszer, hogy valahol a lakástól különálló részt is tud fűteni.
Mert pl. a fürdőszobában simán indokolt lehet nappal letakarni a radiátort, és csak este levenni róla a törölközőt.
+1:
megkerülöd a gázórát és leszarod az egészet 🙂
@Nand: Szarul szigetelt családi ház esetében ez különösen nem igaz. A trükk ott van a dologban, hogy minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a kinthez képest (minél hidegebb van kint, és/vagy minél melegebb van bent), annál gyorsabban hűl az épület, vagyis egységnyi idő alatt nagyobb hőmennyiséget veszít.
@Phteven: Ez igaz, csakhogy a fal hővezetése nem túl jó, tehát kifelé sokkal kevesebb meleg megy, ha belül nem 90 fokos, hanem csak 30. A radiátor melletti fal pedig csak mondjuk 30 fokos lesz. Vagyis hosszabb a hő útja és kisebb a hőkülönbség. 1*ű fizika.
A lényeg:
1, Jó nyílászárók
2, jó külső szigetelés
3, esetleg belül haptapéta, mert akkor hagyhatod lehűlni a lakást, mert gyorsan fel tudod fűteni.
4, Esetleg EPS lapokra alufóliát ragasztasz és azokat éjszaka beteszed az ablakba.
Jellemzően a hő 20-30 százaléka az ablaküvegen keresztül sugárzódik ki.
@Narancsos kommunizmus: ez így is van, de azért nem mindegy a szellőzés mértéke : egy régi ablakon szabadon áramolhat a levegő akár 1-2 m-en is az ablak kerületén.
@Phteven: köszönöm a jelzést, van esetleg valami kalkulációd erre?
@Narancsos kommunizmus: Ezek a szellőzők a külvilág és az ablak középső része között vannak. Ott gyakran kicsapódik a pára, hogy ne penészedjen be, azért kell a szellőző. Ha egyébként belegondolsz, egy ajtónyitással sokkal több meleget engedsz ki.
“Ha 1-2 napra mész el otthonról, akkor ne engedd 3-4 foknál lejjebb a hőmérsékletet, mert a visszafűtés költsége nagyobb, mint a hőmérséklet fenntartásé rövidtávon. ”
Ellentmond a fizikának!
Nem mintha sokat lehetne vele spórolni, ha engedjük lehűlni az ingatlant.
Az is elég visszás, hogy az ember kicserélteti az ablakait jól záródóra, majd tetet rá szellőzőt (a penész vagy a törvényi szabályozás miatt) amin meg jön be a huzat.
Annyit meg a régi ablak is tudott…
A hőtükör visszaveri a radiátor mögül a meleget. Ez igaz. Azt viszont elfelejtetted leírni, hogy a hideg fal meg elvonja a hőt a meleg részről, így annyival többet kell fűtened. Vagyis a megtakarításod erősen konvergálni fog a nullához.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: a terelőlemez új nekem, de baromi jó ötlet! Köszi
@Medgar: Köszönöm a kiegészítést!
Jó írás! Én is tükröző cuccot raktam a konvektor mögé. Plusz egy randa bádog lemezt tettem fölé, ami eltereli az ablaktól a meleg levegőt, mert az üveg szabályosan forró volt.
Jó írás, csupán pár megjegyzés:
fűtésrendszerkarbantartása: 30-40 000 Ft
Megtakarítás: -20 000 – 10 000 Ft de itt a biztonság a lényeg nem a pénz.
Szigetelés 1-2 milla, ha normális minőséget és vastagságot rakatsz.
Ha van olyan helyiséged, amit télen nem, vagy csak nagyon ritkán használtok, és nem igényel fűtést, akkor ott zárd el. Ezzel csak óvatosan, mert a szomszédos helyiségek simán bepenészedhetnek
Sima ablaknyitás nem elég, kereszthuzat kell.