3 rossz döntés miatt tízezrek a kukába

A kidobott élelmiszerek értékét akár több tízezer forintra becsülik az elemzők. Pedig ez csak 3 fő folyamathiba eredménye, amelyeket kijavítva megspóroljuk ezt a kukába dobott pénzt.

Készítettem egy folyamatábrát, ami bemutatja a rossz döntési folyamatot, ami az élelmiszer kidobásához vezet.

Hogy spóroljuk meg ezeket a tízezreket? Nélkülöznünk sem kell! Olvasd tovább..

Vásárláskor elkövetett hibák

• Többet vásároltunk, mint amire szükségünk volt a főzéshez
• Atomháborúra készülünk: betárolunk 10 kg lisztet vagy 20 kg cukrot, vagy 10 kg tésztát vagy konzerveket nehéz időkre -> csak a pénzünk áll benne
• Romlott élelmiszert vettünk, csak nem tudtunk róla
• Korábban nem kóstolt, ízlésünkkek ellentétes élelmiszert vettünk: Serrano sonka vagy Pálpusztai effektus -> finom, de nem mindenkinek
• Beleesünk, a többet veszek olcsóbban csapdába: ésszerű keretek között működik, de ha végül kidobunk belőle egy részt, akkor máris ugrott a pénz, amit megtakarítottunk az akción

A már otthon elkövetett hibák

• Fekete lyukak vannak a házban: a hűtő hátsó része, vagy a nem látható alsó rekeszekben elbújt élelmiszerek. Továbbá a spájz vagy egyéb szekrények nem szem előtt lévő részei
• Kidobjuk, pedig még nem járt le a szavija
• Fagyasztó 100%-os telerakása: nem energiapazarló, de ez is készlet amiben pénz áll
• Többet főztünk-sütöttünk, mint amit megettek és/vagy főzünk újra, holott még a tegnapi főztünk se fogyott el
• Másnapos kenyeret már kukázzuk

Végül ezért dobjuk ki

• Megromlott a felbontott kaja vagy gyümölcs stb
• Már nem kell senkinek, amit főztünk vagy vettünk (másnapos kaja, „hibás” gyümölcs)
• Lejárt a szavatossága
• Nem ízlett
• Van frissebb az adott élelmiszerből és szabadulunk a régitől

Javasolt módszer

• Szükség szerinti vásárlás: számoljunk egy kicsit mielőtt főzünk, hogy hány főre és hány napra főzünk és ehhez mennyi alapanyag kell
• Már amikor megvesszük, ellenőrizzük a szavit, illetve a csomagolás sértetlenségét (kupak teteje nincs felpattanva, nem szakadt-e a csomagolás)
• Kicsi a valószínűsége az atomháborúnak, ne tárazzunk be -> kidobhatjuk a végét,mert lejárt. Tartósból is csak ha kell az elkövetkező 1 hétben. Csak áll benne a pénzünk.
• Ha nem ettünk még az újfajta, különleges élelmiszerből, akkor először csak kis adag vagy kóstolás, nehogy az egész a kukába menjen
• FIFO (first in first out) módszer az élelmiszerekre: raktározási szakszó, angolul az elsőnek vettet elsőként fogyasszuk rövidítése (nagyjából). Szavatosságra nézve azt jelenti, hogy a legkorábban lejárót együk először. De jelenti azt is, hogy ne bontsuk meg addig a következő doboz tejet vagy szeletelt sonkát, amíg a már megbontott el nem fogyott.
• Valóban romlott vagy lejárt szavis-e: 1-2 nappal lejárat előtt még nem kell kidobni az élelmiszert
• Végül gondolkodjunk, mire lehet használni a megmaradt kaját: kutyus és macsek oda lenne érte (persze ha csak Viszkaszt és Pedigré Pált adunk neki elvből, akkor mindegy). Kicsi a valószínűsége nagy mennyiségű megmaradt gyümölcsnek, de cefre? (jó csak vicceltem, vagy nem?)

Ötletek tőletek? Várom a hozzászólásokat!

További cikkeim:

Tom Hanks: Egy szó kell a sikerhez

Nagyobb kiszerelés olcsóbb ugye? És egyéb legendák cáfolata

Téli gumi: Spóroljunk?

10 ezres tippek gázköltség csökkentésre

CSOK 10+10 csapda

150.000 Ft extra költség régi ház bontásakor

Tetszett a cikk! Like az oldal tetején, és osztást is köszönöm!

(Szerző:Kardos Tamás. Köszönet: 3 hölgy + 1 úr 🙂